Kabos Ede színházi hírneve: a megbukott „Éva”
DOI:
https://doi.org/10.46522/S.2025.01.22Keywords:
social drama, 19th century, Hungarian theatre, failure, Norwegian literary influenceAbstract
The Theatrical Fame of Ede Kabos: „Éva”, the Failed Play
The play entitled “Éva” [Eve] written by Ede Kabos, was staged only once at the National Theatre in Budapest on 25 October 1889 due to its disastrous failure. Kabos emphasized his love of Norwegian literature in his autobiography, in which he considered Henrik Ibsen his idol. In this context, it is interesting that a few weeks earlier, the famous play of the Norwegian writer, “The Doll’s House” (played with the title “Nóra”) was also performed at the same stage, on 4 October. My aim with this research is to provide an insight into (1) the difficulties of this forgotten author’s career as a playwright, (2) the Hungarian theatre life of the eighties revealing what could happened on the night of 25 October. My analysis may also show not only (3) the attempts made at that time to establish the genre of social drama, but also (4) some parallels with the play of Ibsen, even if the play of Kabos can be interpreted as an unsuccessful endeavour.
References
(K.) [VADNAY Károly], 1889a, „Eva”, Fővárosi Lapok, 294. sz., okt. 26., [2179]–2180.
(K.) [VADNAY Károly], 1889b, Az „Éva” esete, Fővárosi Lapok, 295. sz., okt. 27., 2189–2190.
(T.), 1890, Jászai Mari Szegeden, Szegedi Napló, 60. sz., márc. 2., 7.
[N. N.], 1889a, [C. n.], Fővárosi Lapok, 293. sz., okt. 25., 2177.
[N. N.], 1889b, „Éva”, Budapesti Hírlap, 295. sz., okt. 26., 3–4.
[N. N.], 1889c, („Évá”t,), Budapesti Hírlap, 296. sz., okt. 27., 3.
[N. N.], 1889d, Éva (Kabos Ede drámája), Ország-Világ, 44. sz., okt. 26., 701–702.
[N. N.], 1889e, [C. n.], Pesti Napló, 307. sz., nov. 7., [4].
[N. N.], 1889f, [C. n.], Corvina, 30. sz., nov. 10., [125].
[N. N.], 1889g, Hirek a nemzeti szinházból, Nemzet, [reggeli], 2362. sz., márc. 27., [3].
[N. N.], 1889h, Hirek a nemzeti szinházból, Pesti Napló, 85. sz., márc. 27., [3].
[N. N.], 1889i, Francia szokás a nemzeti szinházban, Fővárosi Lapok, 85. sz., márc. 28., 623.
[N. N.], 1889j, Zsidó irók a nemzeti szinház szinpadján, Egyenlőség, 13. sz., márc. 31., 12.
[N. N.], 1889k, Nemzeti Szinház, Pesti Napló, 295. sz., okt. 26., [3].
[N. N.], 1890a, Szinház, Szegedi Napló, 53. sz., febr. 23., 7.
[N. N.], 1890b, Kabos Ede, Egyenlőség, 10. sz., márc. 9., 10.
[N. N.], 1890c, „Éva” Szegeden, Nemzet, [reggeli], 2698. sz., márc. 3., [2].
Á. K. [ÁBRÁNYI Kornél], 1889, Éva, Pesti Napló, 296. sz., okt. 27., [1].
A. Z. [AMBRUS Zoltán], 1889, Nemzeti szinház, Pesti Napló, 296. sz., okt. 27., [1]–[2].
ADY Endre, 1968, Kabos Ede. In: ADY Endre, Összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok, 7. köt., KISPÉTER András, VARGA József (szerk.), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968, 68–69.
ASZTALOS Veronka Örsike, 2019, Színészi vendégjáték mint újraértelmezés: Eleonora Duse 1892–93-as budapesti Nórái, Verso, 3. sz., 28–40.
ASZTALOS Veronka Örsike, 2024, A norvég irodalom szerepe az Élet című lap modernizálási programjában, Verso, 1. sz., 9–29.
BADINTER, Elisabeth, 1980, Mother love. Myth and reality. Motherhood in Modern History, New York, Macmillan.
BADINTER, Elisabeth, 1999, A szerető anya (Az anyai érzés története 17–20. században), Debrecen, Csokonai Kiadó.
BENICZKY Ferenc, 1938a, Beniczky Ferenc kormánybiztos a N. Sz. szervezetében szükséges változtatásokról. In: PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, A Nemzeti Színház százéves története, 2. köt., Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1938, 613–617.
BENICZKY Ferenc, 1938b, Beniczky Ferenc kormánybiztos átirata Paulay Edéhez (...). In: PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, A Nemzeti Színház százéves története, 2. köt., Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1938, 617–619.
BIHARI Péter, 2007, Az 1889-es „nagy véderővita”. Egy politikai hisztéria anatómiája, 2000, 11. sz., 66–76.
BOCSIK Balázs, 2025, „…a’ víg Néphez nem talál semmi rést”. A nevetés kontextusai Kazinczy Ferenc Diogenész-fordításában, Irodalomtörténeti Közlemények, 3. sz., 297–318.
CSÁNYI Gergely, KERÉNYI Szabina, 2018, A „jó anya” mítosza Magyarországon a reproduktív munka és a piac globális történetének szempontjából, Fordulat, 2. sz., 134–160.
dr. lk., 1889, Fővárosi tárczalevél, Szekszárd Vidéke, 54. sz., nov. 16., [4]–[5] [Melléklet a nov. 16-i, 54. számhoz].
ERDÉLYI Gabriella (szerk.), 2020, Özvegyek és árvák a régi Magyarországon 1550–1940, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
ERDÉLYI Gabriella (szerk.), 2021, Anyák és apák. Szülői szerepek, gondoskodás és tekintély a patriarchális családban (1500–1918), Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
FELEKI Sándor, 1891, Kabos Ede, Egyenlőség, 26. sz., jún. 26., [1]–3. [Melléklet]
GALAMB Sándor, 1937, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. 1. kötet, Budapest, MTA.
GALAMB Sándor, 1944, A magyar dráma története 1867-től 1896-ig. 2. kötet, Budapest, MTA.
GEŐCZE Sarolta, 1893, Polémia, Budapesti Hírlap, 330. sz., nov. 29., [1]–3.
GERE Zsolt, 2021, Vörösmarty könyvkiadási gyakorlatának néhány jellemzője, Studia Litteraria, 3–4. sz., 99–117.
GERGELY András, VELIKY János, 1985, Az elégedetlen polgárok szócsövévé alakuló Pesti Napló. In: KOSÁRY Domokos, NÉMETH G. Béla (szerk.), A magyar sajtó története, 1867–1892, II/2, Budapest, Akadémiai Kiadó, 313–324.
GONDÁN Felicián, 1909, A modern dráma és irányai, Pécsi Közlöny, 252. sz., dec. 21., 6.
GRATZ Gusztáv, 1934, Tisza Kálmán korszaka. In: GRATZ Gusztáv, A dualizmus kora. Magyarország története 1867–1918, 1. köt., Budapest, Magyar Szemle Társaság, 219–252.
GULYÁS Pál, 1956, Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei, Budapest, Akadémiai Kiadó.
KABOS Ede, [é. n.], Éva, OSZK SZT N.Sz.E. 207/2.
KABOS Ede, 1889, A forma (Egy soha meg nem irandó dráma töredéke), Pesti Napló, 355. sz., dec. 25., [Karácsonyi melléklet].
KABOS Ede, 1890, Éva. Színmű három felvonásban, Budapest, Az Athenaeum R. Társaság.
KABOS Ede, 1892, Tantalusz, Budapest, Athenaeum R. Társulat.
KABOS Ede, 1893, A „Révben” szerzője. Levél a szerkesztőhöz, Pesti Napló, 19. sz., jan. 14., 7.
KABOS Ede, 1999, [C. n.]. In: CSIFFÁRY Gabriella (szerk.), Születtem… Magyar írók önéletrajzai, Budapest, Palatinus, 177–178.
KESZLER József, 1889, Szinház, Nemzet, [reggeli], 2573. sz., okt. 26., [1].
LÁZÁR Béla, 1918, Írók és művészek között, Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
MORREALL, John, 1983, Taking Laughter Seriously, Albany, State University of New York Press.
PINTÉR Jenő, 1934, Gyulai Pál. In: PINTÉR Jenő Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés, 7. köt., Budapest, [k. n.], 429–446.
PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, 1937, Nemzeti Színházunk és a közvélemény a XIX. században, Budapesti Szemle, 1937/717, 187–212.
PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, 1938, A Nemzeti Színház levéltára, Levéltári Közlemények, 16. évf., 186–204.
PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, 1939a, A drámabíráló bizottság (első közlemény), Irodalomtörténeti Közlemények, 1. sz., 6–16.
PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, 1939b, A drámabíráló bizottság (második, bef. közlemény), Irodalomtörténeti Közlemények, 2. sz., 123–135.
PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán, 1940, Az „aranykor”. 1873–1894. In: A Nemzeti Színház százéves története, 1. köt., Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 277–350.
RILEY, Denise, 2001, Van-e egy nemnek történelme?. In: WALLACH SCOTT, Joan (szerk.), Van-e a nőknek történelmük?, GRESKOVITS Endre (ford.), Budapest, Balassi Kiadó, (Feminizmus és történelem), 27–45.
SÉRA László, 1980, A nevetés és a humor irodalmi és filozófiai elméletei. In: SÉRA László, A nevetés és a humor pszichológiája, Budapest, Akadémiai Kiadó, 45–61.
SZABÓ Dániel, 2004, A véderőtüntetések résztvevői, Korall, 17. sz., 43–60.
SZÁSZ Zoltán, 19872, A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása. In: Magyarország története 1848–1890, KOVÁCS Endre (szerk.), 2. köt., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1319–1331.
SZÉKELY HUSZÁR [BENEDEK Elek], 1889, A hétről, Ország-Világ, 45. sz., nov. 2., 723–724.
T. SZABÓ Levente, 2021, „Kritikai komolysággal tapsol”. Gyulai Pál, a színházi kihívások és a színházi hivatásosodás fordulata, Verso, 2. sz., 9–46.
WALLACH SCOTT, Joan, 2001, Társadalmi nem (gender): a történeti elemzés hasznos kategóriája. In: WALLACH SCOTT, Joan (szerk.), Van-e a nőknek történelmük?, GRESKOVITS Endre (ford.), Budapest, Balassi Kiadó, (Feminizmus és történelem), 126–160.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
CC-BY permits any use, reproduction, distribution, self-archiving and citation of the work as long as the authors are credited. The complete bibliographical data of Symbolon Journal must also be indicated, which you can find in the How to cite section on this page. If possible, please also place a link leading to the original publication.
Copyright of the paper belongs to the author(s).
