Schimbări în teatru. Antecedentele dramei moderne
DOI:
https://doi.org/10.46522/CT.2024.01.02Cuvinte cheie:
history of Hungarian theatre; Bjørnstjerne Bjørnson; modern drama; theoretical approaches; changes in actingRezumat
Changes in Theatre: The Antecedents of Modern Drama
This paper examines two works by Norwegian playwright Bjørnstjerne Bjørnson, presented in the 19th century, through the lens of some key principles typical in Hungarian discourse on modern drama. "The Bankrupt" was first performed on the Hungarian stage in 1876, followed by "Leonarda" in 1879. Reports and reviews of these performances indicate that questions surrounding epic dramatic structure and the individualized acting style of the actors were raised early on in connection with these translated works, despite the fact that the entertainment value of the plays remained the primary focus at the time.
Referințe
(fjb.), „Nemzeti szinház“, în: Ellenőr, nr. 590, 11.12.1879.
(Sz.), „Nemzeti szinház“, în: Fővárosi Lapok, nr. 45, 25.02.1876. „***“, „(A nemzeti szinházban)“, în: Családi Kör, nr. 50, 14.12.1879.
Cherubini, „Leonarda“, în: Magyar Polgár, nr. 220, 28.09.1881. Gajdó, Tamás, „Rendezőnek hívták, s ügyelőt értettek alatta“,
în: Gajdó, Tamás (ed.), A modern színpad. Rendezői törekvé-sek a 20. század elején Magyarországon, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2014, pp. 7-18.
Gajdó, Tamás, „Színházi kísérletek a 20. század elején“, în: Gajdó, Tamás (ed.), A modern színpad. Rendezői törekvések a 20. század elején Magyarországon, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2014, pp. 293-296.
Gajdó, Tamás, Színháztörténeti metszetek a 19. század végétől a 20.
század közepéig, Jyväskylä, University Of Jyväskylä, 2008. Galgovics, Tamás, Egressytől Sinkovitsig. Harminc arc a Nemzeti
Színház életéből, Budapest, Palatinus – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2002.
Hajdu, Algernon László (ed.), A Nemzeti Színház műsorlexikona: 1837-től 1941-ig, prefață de Emil Haraszti, Budapest, (s.n.), 1944.
Haraszthy, Gyula, „Irodalomelméleti kérdések a mult század második negyedében. Második közlemény“, în: Budapesti Szemle, nr. 660, vol. 227, 1932, pp. 183-200.
Imre, Zoltán, „Inter- és intrakulturalitás, mimikri és színház. Az Árpád ébredése és a Belizár a Pesti Magyar Színház megnyitásán, 1837“, în: Imre, Zoltán, Az idegen színpadra állításai. A magyar színház inter- és intrakulturális kapcsolatai, Budapest, Ráció, 2018, pp. 25-61.
Irma, „Irma levelei XI.“, în: Divat-Nefelejts, nr. 10, 05.03.1876. Kerényi, Ferenc, „Bajza József és a magyar színészet romantikus
stílusfordulata“, în: Irodalomtörténet, nr. 4, 2003, pp. 529-538. Kerényi, Ferenc, „Bajza József és a színház (Elmélet és gyakorlat)“,
în: Palócföld, nr. 5, 2004, pp. 581-588.
Korompay, H., „Vitája Bajzával“, în: Korompay H., János, A „jellem-
zetes“ irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondol-kodása, Budapest, Akadémiai, 1998, pp. 112-142.
Krasner, David, „Introduction“, în: Krasner, David, A History of
Modern Drama, vol. 1., (s.l.), Wiley-Blackwell, 2012, pp. 1-31. Lukács, György, A modern dráma fejlődésének története, ediția a II-a,
Budapest, Magvető, 1978.
Magyar, Bálint, „A francia romantika, Bajza és Henszlmann“, în:
Gálos, Rezső (ed.), Irodalomtörténeti dolgozatok Császár Elemér hatvanadik születésnapjára, Budapest, 1934, pp. 167-182. Mályuszné Császár, Edit, Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi
Kálmán és Prielle Kornélia, Budapest, „Művelt Nép“ Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, 1956.
Marchis, György, „Északiak a Nemzeti Színházban“, în: A százé-ves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma, Budapest, Pallas, 1938, pp. 127-134.
-ő, „Gilberte“, în: Pesti Napló, nr. 208, 12.09.1875.
P. Müller, Péter, „Utószó: A megrendült modernség drámael-
mélete“, în: Szondi, Peter, A modern dráma elmélete, trad. Miklós Almási, postfață de Péter P. Müller, Budapest, Osiris, 2002, pp. 173-177.
Palóczy, Lipót, „Björnstjerne Björnson“, în: Pesti Hirlap, nr. 340,
12.1879.
Paulay, Ede, „Drámairodalmunk a nemzeti színház megnyitása
óta“, în: Kisfaludy Társaság Évlapjai, vol. 19., Budapest, Franklin Társulat, 1885, pp. 322-351.
Pavis, Patrice, Színházi szótár, trad. Adrienn Gulyás, Zsófia Molnár,
Enikő Sepsi, Zsófia Rideg, Budapest, L’Harmattan, 2006. Peregrinus, „Fővárosi tárcza“, în: Kecskeméti Lapok, nr. 10,
03.1876.
Rakodczay, Pál, Prielle Kornélia élete és művészete, Budapest, Singer
és Wolfner, 1891.
Schöpflin, Aladár (ed.), Magyar színművészeti lexikon, vol. 1,
Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Schöpflin, Aladár (ed.), Magyar színművészeti lexikon, vol. 4,
Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931. Solt, Andor, „A színszerűség uralma drámairodalmunkban“, în: Irodalomtörténeti Közlemények, nr. 1, 1939, pp. 17-36.
Stanton, Stephen, The Well-Made Play and the Modern Theatre, în Stephen Stanton, Camille and Other Plays, New York, Hill & Wang, 1957, pp. XII-XIII., apud: Krasner, David, „Trauma Drama“, în: Krasner, David, A History of Modern Drama, vol. 1., (s.l.), Wiley-Blackwell, 2012, pp. 33-135, p. 35.
Steiner, George, A tragédia halála, trad. Tibor Szilágyi, postfață de Miklós Almási, Budapest, Európa, 1971.
Szalisznyó, Lilla, (ed., prefață), Dokumentumok a Nemzeti Színház belső életének első évtizedéből. Bajza József színigazgatói működése (ediție critică), Budapest, Ráció, 2021.
Székely, György (ed.), Magyar színházművészeti lexikon, Budapest, Akadémiai, 1994.
Széles, Klára, „Henszlmann Imre – Bajza József vitája“, în: Irodalomtörténet, nr. 1, 1976, pp. 37-62.
Szondi, Peter, A modern dráma elmélete, trad. Miklós Almási, post-față de Péter P. Müller, Budapest, Osiris, 2002.
Tamás, Anna, „Az átmeneti időszakban“, în: Tamás, Anna, Az Életképek (1846-1848), Budapest, Akadémiai, 1970, pp. 60-85.
Vilcsek, Béla, „A dráma válsága – a válság drámája. A drámaíró Babits“, în: Új Forrás, nr. 2, 2005, pp. 44-56.
