Gondolatok a kisiskolás korú gyermek digitális kompetenciájának fejlesztési lehetőségeiről
Absztrakt
The Development Possibilities of Young Childrenʼs Digital Competence
Academic education must intensively concentrate on young childrenʼs digital competence improvement, the first requirement of this being the proper development of learning competence. Besides this, teachers have to take into account the age characteristics focused on the main functions of pedagogical periods, since in case of primary school students the base abilities formation necessary for learning will be acquired through a development period and the development of the ability of academic thinking and also through the recognition of versatile reality alternatives. The accomplishment of the last two functions in this case conforms to children’s culture that constitutes the IKT technologies mental, emotional, the volitional-motivational effect on the process development. The substance of the question can be also raised inversely, since mental, emotional and volitional-motivational factors define not only the learning abilities, habits, but also the development of digital competence. In the case of young primary school students, by relying on media consumption habits we cannot advance by all means the existence of those digital competencies, since formed through the frames of academic teaching styles, methods, strategies in many cases cannot be compatible with certain segments of media consumption culture, or on the contrary, they constitute the necessary basis of digital competence.
Hivatkozások
ABONYI-TÓTH, Andor, TURCSÁNYI-SZABÓ, Márta, 2015. A digitális írástudás fejlesztésének lehetőségei. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., ISBN 978-963-9795-92-1. Elérhető: http://dl-sulinet.educatio.hu/download/letoltheto-dokumentumok/Digitalis-irastudas.pdf; letöltve: 2016. november 11.
BENEDEK, András., 2007. Tanulás és tudás a digitális korban. Magyar Tudomány, 2007/9, 1159‒1162. Elérhető: http://www.matud.iif.hu/07sze/09.html; letöltve: 2016. március 15.
BREDÁCS, Alice Mária, 2015. A hagyományos és az IKT-vel támogatott mérés és értékelés. A kompetenciák mérése és értékelése. Elérhető: www.tankönyvtár.hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_a_hagyomanyos_es_az_ikt-vel_tamogatott_meres_es_ertekeles_a...; letöltve: 2016. március 7.
CALVANI, A., CARTELLI, A.; FINI, A., RANIERI, M, 2008. Models and Instruments for Assessing Digital Competence at School. Journal of e-Learning and Knowledge Society - Vol. 4, no. 3, September 2008, 183–193. Elérhető: http://www.je-lks.org/ojs/index.php/Je-LKS_EN/article/view/288/270; letöltve: 2016. március 12.
COLE, Michael, COLE, Sheila R., 2006. Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
ERIKSON, H. Erik. 1997. Az emberi életciklus, In: Bernáth László, Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest (a szövege eredetije: Erikson, E. H.: The Human Life Cycle. In: International Encyclopedia of Social Sciences. New York, 1968, Crowell-Collier, 286‒292, ford. B. Kádár Judit).
FÓRIS-FERENCZI, Rita. 2008. A tervezéstől az értékelésig. Ábel Kiadó, Kolozsvár.
LÉVAI, Dóra. 2013. A digitális állampolgárság és digitális műveltség kompetenciája a pedagógus tevékenységéhez kapcsolódóan. Elérhető: http://www.oktatas-informatika.hu/2013/11/levai-dora-a-digitalis-allampolgarsag-es-digitalis-muveltseg-kompetenciaja-a-pedagogus-tevekenysegehez-kapcsolodoan/; letöltve: 2016. március 7.
OLLÉ, János (s. a.). Digitális kompetencia, digitális műveltség, digitális állampolgárság, Elérhető: http://www.ustream.tv/recorded/20937657; letöltve: 2016. március 7.
OLLÉ, János. 2011. A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. Oktatás-Informatika, 2011/3‒4.
STARK-NAGY, Gabriella. 2007. Az oktatás célrendszere, In: Fóris-Ferenczi Rita‒Birta-Székely Noémi (szerk.): Pedagógiai kézikönyv. Ábel Kiadó, Kolozsvár.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a CC BY Creative Commons Attribution 4.0 International License, which permits any use, reproduction, distribution, self-archiving and citation of the work as long as the authors are credited. The complete bibliographical data of Symbolon Journal must also be indicated, which you can find in the How to cite section on this page. If possible, please also place a link leading to the original publication. Copyright of articles belongs to the authors.