A posztháborús állapot reprezentációja Szeleczky Zita sajtómegjelenéseiben, népbírósági perében és magánlevelezéseiben

Szerzők

  • Adrián Lips
  • Dorottya Mátravölgyi
  • Bettina Sztruhár

DOI:

https://doi.org/10.46522/S.2022.02.8

Kulcsszavak:

Zita Szeleczky

Absztrakt

The Representation of the Postwar Period in Zita Szeleczky’s Press Appearances, Lawsuit and Private Letters
From 1936 to 1944, the Hungarian star world created a unique tabloid environment in both the print press and film production. Zita Szeleczky (1905–1999), one of the most popular Hungarian actresses of the 1930s and 1940s, was on the one hand called the little sister of the nation, and on the other hand, politically stigmatised on several occasions for her clumsy career planning and self-expression. The latter was due to the fact that, from the first years of the Second World War onwards, the actress made a number of objectionable decisions out of naivety, vanity or resentment. Her death was reported in the printed press and she was condemned as a war criminal in absentia. In the present study, we have not sought to comment on any of this, but have merely supplemented the factual information available in the press and in the People’s Court documents with relevant details from the private correspondence of 1946 and 1947, which illustrate the experiences and opinions of the actress and her colleagues. Zita Szeleczky’s career and fate were shattered, and she had to start her life anew during the post-war years. As a result of our research, it can be concluded that the main details of the actress’s character assassination were drawn from the antecedents of Zita Szeleczky’s People’s Court trial, from the articles examined in chronological order in 1945 and from the trial material. In addition, the post-war condition is reflected in several examples of Zita Szeleczky’s private correspondence from the period under study. Following her character assassination, her break with fate – the trauma she had suffered – she must have continued to fear that Italy would extradite her to Hungary and would have to execute her sentence. She also tried, partly with her colleagues and partly on her own, to launch her international career, which was not initially very successful, mainly due to post-war tensions in 1946 and 1947.

Hivatkozások

FREY, David, 2018. Jews, Nazis, and the Cinema of Hungary – The Tragedy of Success, 1921-1944. London–New York: I. B. Tauris & Co. Ltd.

JÁVOR Zoltán és PÉTER Zsolt (szerk.), 2012. Hit és magyarság. Szeleczky Zita élete és művészete. Szeged: Délvidék Ház Kiadó.

JÁVOR Zoltán és PÉTER Zsolt (szerk.), 2020. Szeleczky Zita élete és művészete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum és Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.

KIS Domokos Dániel, 2015. Az emigráns filmcsillag: Szeleczky Zita [online]. [Letöltés időpontja: 2021. december 20.] Elérhető: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2015/04/20/az_emigrans_filmcsillag_szeleczky_zita

KISS Éva és KOVÁCS István László, 2021. Kiss Ferenc, a színész. Budapest: Kairosz Kiadó.

LIPS Adrián, MÁTRAVÖLGYI Dorottya, SEPSI Enikő és SZTRUHÁR Bettina (szerk.), 2020. Szeleczky Zita életútja és válogatott magánlevelezése. Károli Könyvek. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem és L’Harmattan Kiadó.

PUSZTASZERI László, 2011. Szép magyar élet – Szeleczky Zita pályaképe. Budapest: Kairosz Kiadó.

VÖRÖS Tibor, 1990. A Fedák. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó.

Downloads

Megjelent

2023-01-20

Hogyan kell idézni

Lips, A., Mátravölgyi, D. és Sztruhár, B. (2023) „A posztháborús állapot reprezentációja Szeleczky Zita sajtómegjelenéseiben, népbírósági perében és magánlevelezéseiben”, Symbolon, 23(2(43), o. 87–108. doi: 10.46522/S.2022.02.8.

Folyóirat szám

Rovat

Articles