Kollegiális lektorálás

1. A szerkesztők által elfogadott kéziratokat lektori értékelésnek vetik alá. Egy kézirat két vagy több lektornak is elküldhető. A lektorokat úgy választják ki, hogy szakterületük és tapasztalatuk megfeleljen a szerző által javasolt témának. Szükség esetén a lektor további véleményeket kérhet meghívott, a kiadó tudományos csapatán kívüli lektoroktól, feltéve, hogy megfelelnek a szakterület és a tapasztalat tekintetében azonos feltételeknek. A lektorok kiválasztásakor fontos szempont az összeférhetetlenség elkerülése.

Az értékelési kritériumok a következők:

• a téma relevanciája: hiányos szakirodalom; a kutatási téma fontossága és aktuális jellege; a kutatási kérdések vagy hipotézisek érvényessége és koherenciája;
• tudományos érték és innovatív hozadék: a kutatás eredetisége; tudományos újdonság; pontosság és megfelelő módszertan; az elemzés szigorúsága; a tudományos tartalom következetessége; a szakterület elméletének bővítése. A művészeti területen végzett munkák esetében a következők értékelhetők: a megközelítés esztétikai értéke és érzékenysége; a művészeti jelenség megértéséhez való hozzájárulás; a művészi nyelv elemzésének képessége.
• a kézirat minősége: a megfogalmazás világossága és helyessége; tudományos nyelvhasználat; logikus felépítés, stílus; a bibliográfiai források relevanciája és a hivatkozások helyessége; a tudományos nyelv megfelelő használata; logikus gondolatmenet; általános stílus, valamint a bibliográfiai források és hivatkozások relevanciája és helyessége, ezek megfelelő felhasználása;
• eltérések: hiányosságok a szövegezésben; homályosan megfogalmazott vagy elhagyott célkitűzések; tartalmi hibák; nem megfelelő vagy helytelenül alkalmazott módszertan; elégtelen érvelés; az elmélet és a művészeti gyakorlat közötti ellentmondások; a tudományos etika megsértése; téves fogalmak vagy kétértelműségek.

A lektorok a kritériumok szerint értékelik a művet, és a bírálati űrlapot benyújtják a kiadó bizottságának, amelynek következtetése az alábbi ajánlások egyikét tartalmazza:

a. Változtatás nélküli elfogadás közlésre
b. Módosításokkal (kisebb vagy nagyobb) elfogadás közlésre
c. A javasolt cikk elutasítása.

2. A javasolt szöveg elfogadása vagy elutasítása. A lektorok jelentéseinek elolvasása után a kötetért felelős kiadói bizottság tagja a következő határozatok egyikét küldi meg a szerzőnek:

a. A javasolt szöveg módosítás nélküli elfogadása. Ebben az esetben sor kerül a kötet megjelenésének ütemezésére.
b1. A javasolt szöveg kisebb változtatásokkal tehető közzé. Ebben az esetben a lektor észrevételeit elküldik a szerzőnek, és a szerzőt felkérik, hogy egy megadott határidőn belül válaszoljon rájuk. A szerző értesítést kap azzal kapcsolatban, hogy a szerkesztőbizottság csak a szerző hozzájárulásával végez formai vagy tartalmi javításokat. Amennyiben a szerző nem kíván eleget tenni a lektorok egy vagy több ajánlásának, a szerkesztőbizottság dönt a kézirat megjelentetéséről.
b2. A javasolt szöveg nagyobb változtatásokkal tehető közzé. Ebben az esetben is megküldik a szerzőnek a lektori észrevételeket, és arra kérik, hogy egy adott határidőn belül oldja meg azokat, majd a javított változatot visszaküldik a lektoroknak, akik dönthetnek a kézirat elfogadásáról. Ha a második átdolgozás sem eredményez olyan változatot, amely megfelel a szakreferensek elvárásainak, a szerkesztőbizottság dönthet úgy, hogy nem jelenteti meg közzé a kéziratot.
c. Elutasítás. A szerzőt tájékoztatják ennek indokairól. Az elutasított művek a jövőben nem nyújthatók be újra a szerkesztőséghez, még akkor sem, ha a szerzők átfogalmazták azokat.

ÎPlágium, adathamisítás stb., valamint súlyos szerkesztési vagy tartalmi hibák felfedezése esetén a szerkesztőbizottság kezdettől fogva elutasíthatja a kézirat közzétételét.